A Szatmár megyei Sárközön április 7-én mutatja be Anzik Albert nyugdíjas tanár és Csáki Ferenc iskolaigazgató az általuk összeállított A Sárközújlaki Általános Iskola története című kiadványt. Sárközújlakon működött 400 éve a régió első falusi iskolája. A könyvbemutatón megvitatják az elképzelést, miszerint a helyi mezőgazdasági szaklíceumban ősztől magyar tagozatot kellene indítani. /Iskolatörténet Sárközön. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./
2006. július 18.
A magyar lakosság számarányához viszonyítva a költségvetési intézmények vezetésében kevés magyar dolgozott, az utóbbi egy-másfél évben javult a helyzet. Immár a Lakosság-nyilvántartó Szatmár Megyei Igazgatóság élére is az RMDSZ által javasolt szakember, Riedl Kovács Johanna került. Ő az egyik legfiatalabb igazgató. Jogász végzettséggel rendelkezik. Az igazgatónő szeretné, ha egy épületbe kerülnének a városi lakosság-nyilvántartó hivatallal, amit a szoros együttműködés indokol. Szatmárnémeti, Nagykároly, Tasnád és Avasfelsőfalu mellett Sárközújlakon is van már kirendeltségük s rövidesen Pálfalván és Erdődön is lesz. Az útlevelet, a jogosítványt és az autóbeírást kivéve minden személyi igazolvány, a születési anyakönyvi kivonattól a halálozásiig, de még a szavazókönyvecske kiadása is a lakosság-nyilvántartó hatásköre. Az egységes EU-követelmények miatt nem csak a magyar neveknél maradnak el az ékezetek, a románnál és más neveknél is. Az EU-ban keresik az olyan megoldásokat, amelyek az egységesítést szolgálják, ugyanakkor a személyi jogokat sem sértik. /S. L.: Még egy magyar igazgató. Riedl Kovács Johanna vezeti a megyei lakosság-nyilvántartást. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./
2007. január 9.
Aránylag kevesen tudják, hogy nemcsak román, hanem magyar görög katolikusok is élnek Erdélyben. Legnagyobb közösségük Szatmár megyében (az Ugocsával, Kárpátaljával határos részeken) van, ahol számuk meghaladja a 11 ezret. Csupán a szatmárnémeti Szent Miklós egyházközséghez közel háromezren tartoznak, de több száz fős gyülekezetük van Sárközújlakon, Kökényesden, Csedregen, Nagypeleskén, Lázáriban, Mikolában, Túrterebesen és még számos településen. Tíz parókiájukon ugyanennyi pap és egy segédlelkész szolgál, további két teológiát végzett fiatal felszentelésére két éve várnak. Templomaik száma meghaladja a húszat, köztük vannak olyanok, amelyek mind építészetileg, mind pedig egyház-művészetileg igen jelentős értéket képviselnek. Minderről többet lehet megtudni abból a könyvsorozatból, amely az új esztendővel együtt indult útjára, Romániai magyar görög katolikus templomok címmel. Az első kötetben Terdik Szilveszter és ifjabb Pallai Béla a nagypeleskei templomot mutatja be. /Sike Lajos: Magyar görög katolikus templomok Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
2007. október 15.
Október 14-én hármas ünnepséget tartottak Sárközújlakon: a templom építésének 550. évfordulóját, Nagy Erika lelkész beiktatását, valamint a templom felújított tetőzetének a felavatását. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében kiemelte, nagy kérdés az, milyen utat válasszunk ahhoz, hogy előbbre lépjünk, hogy eljussunk a Kánaán földjére: akár egyházi, akár politikai vonatkozásban, akár az erdélyi magyarság szempontjából. A Nyugat válsága abban rejlik, hogy alkotmányába nem akarja belefoglalni a gyökereit, a keresztyén értékrendet. Nagy Erika lelkészt Sipos Miklós esperes iktatta be tisztségébe, A hagyománynak megfelelően az esperes átadta Nagy Erikának a Bibliát, az 550 éves sárközújlaki templom kulcsát, illetve az egyházközség pecsétjét. /Lelkészbeiktatás, templomi évforduló. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 15./
2008. november 25.
Podolyák Vilmos festményeiből nyílt kiállítás november 24-én Szatmárnémetiben a Dinu Lipatti Filharmóniában. Az alkotó /sz. Sárközújlak, 1943/ 1970 és 1976 között a szatmárnémeti Északi Színház díszlettervezőjeként dolgozott, majd 1993-ig Nagybányán élt és alkotott, később újra Szatmárnémetiben telepedett le. /Podolyák-tárlat nyílt tegnap. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 25./
2009. február 27.
Kovács Albert lázári kőfaragómester műhelyében már elkészült az a Petőfi-szobor, amelyet március 15-én Sárközújlakon az iskola előtti parkban fognak felavatni. A nemrég megalakult Petőfi Sándor Alapítvány által meghirdetett adománygyűjtési akció sikeresnek mutatkozik. Az adománygyűjtésbe az egyházközségek is bekapcsolódtak, külön perselyt helyeztek ki az istentiszteletekről-miséről távozók számára. Kovács Albert lázári kőfaragó 1991-ben kezdte tevékenységét: elsősorban szobortalapzatokat és emléktáblákat készített az elmúlt időszakban. Az első munkálat, amit készített, az a nagysomkúti Szilágyi Domokos-emléktábla volt, de a szatmárnémeti Kossuth-emléksír is az ő keze munkáját dicséri. Immár a második Petőfi-szobrot mintázta meg, miután Lázáriban három éve felavatták a költő mellszobrát. A szóban forgó szobor műmárványból készült. /Fodor István: Gyűl a pénz a Petőfi-szoborra. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 27./
2009. március 16.
Március 15-én a város első köztéri szobrát avatták fel Sárközújlakon, az iskola előtti téren, a nemrég alakult Petőfi Alapítvány elnökének, Csáki Ferencnek a kezdeményezésére felállították a Petőfi-mellszobrot, a lázári Kovács Albert munkáját. Sebesi János polgármester kijelentette: a szobor felavatása történelmi esemény a település történelmében. Sógor Csaba arra figyelmeztetett: a forradalmakat leverik, de a túlélőknek most már nem karddal, hanem anyanyelvükkel kell harcolni a megmaradásért. /(fodor): Petőfi-szobor Sárközújlakon. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 16./
2009. április 18.
Vissza akarja hozatni Sárközújlakra a településen talált régészeti leleteket Anzik Albert. A nyugdíjas tanár-történész a városi múzeum létrehozása mellett hamarosan megjelenteti azt a monográfiát, amely saját visszaemlékezésein alapul A „Visszaemlékezéseim” címet fogja viselni az a különlegesnek mondható monográfia, amely Sárközújlak elmúlt évszázados történelmét követi nyomon, Anzik Albert személyes élményei alapján. /Fodor I. : Sárközújlak: múzeum és monográfia. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 18./
2009. május 9.
A Magyar Összefogás EP-képviselői lista két jelöltje, Tőkés László és Szilágyi Zsolt május 8-án Szatmár megyében kampányolt, Sárközújlakon és Avasújvárosban tartottak lakossági fórumot. A fórumon Sebesi János polgármester bemutatta Sárközújlakot, majd Sipos Miklós, a Szatmári Református Egyházmegye esperese méltatta Tőkés EP-képviselői tevékenységét, kiemelte a Brüsszelben szervezett Biblia-kiállítást. Szilágyi Zsolt, a Magyar Összefogás Listájának negyedik, EMNT-s jelöltje úgy véli: mivel egyre több, hétköznapi életünket is meghatározó döntés már Brüsszelben születik, nem lehet közömbös, hogy kik képviselik az erdélyi magyar érdekeket az EP-ben. Tőkés László EP-képviselőjelölt hangsúlyozta: ki kell állni a magyarság, a kereszténység érdekvédelméért. Avasújvárosban hasonló fórumot tartottak. /Fodor István: Fórum Sárközújlakon és Avasújvárosban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 9./
2009. október 1.
Közel öt hétig tart a Szatmár megyei önkormányzat Szatmári kulturális karaván elnevezésű rendezvénysorozata. Másfél hónap alatt hat városba kívánják eljuttatni az általuk működtetett kulturális intézmények előadásait, kiállításait, jelezte Csehi Árpád Szabolcs megyei tanácselnök. Szinte valamennyi hagyományőrző, valamint művészeti jellegű rendezvény a megyeközpontban kap helyet. Szeptember 28. és november 8. között Erdődön, Avasfelsőfaluban, Sárközújlakon, Tasnádon, Nagykárolyban és végezetül Szatmárnémetiben mutatkozik be a karaván. A tervek szerint ezután minden évben megrendezik ezt az őszi turnét. /Végh Balázs: Kulturális karaván Szatmár megyében. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./
